Egyszer voltam tea roomban Angliában, semmi se hasonlít ahhoz, egy picike, párás helyiség, öreg asztalok, nincs két egyforma szék, körben tálalószekrények porcelánokkal megrakva, és édes, kicsike öregasszonyok mellényben, sapkában, akik diszkréten, nagyon halkan csevegnek, de kamaszlányok is voltak, kicsit hangosabban, szóval egy női hely, teáskannák, újra meg újra töltve, és emeletes tálakon kekszek és érthetetlen uborkás szendvicsek.
A magazin ajánl tíz tea roomot Athéntól Berlinig, az én tengerparti helyem nincs benne, de van öt dolog, amit még novemberben megcsinálnék: egy poncsó, egy bő pulóver, egy hímzett fejpánt, egy rojtos takaró, meg egy mozaik technikás is, de ennek még nem merek nekiállni, mert nagyon november van, és le vagyok lassulva.
Négy teaféle köré vannak rendezve a minták, ahogy a Yarn magazintól elvárjuk - és már meg is szoktuk - nagyon ügyesen kapcsolják össze a stílust, mi passzol egy japán teához, mi egy angolhoz.
Gyönyörűek a fotók, mély és sötét, amilyen ez a hónap, ne küzdjünk ellene, merüljünk bele!